Mária, Világ Királynője
Római Katolikus Egyházközség, Palics
Menü:
Közérdekű:
Az iroda munkaideje:
8-10, 15:30-18 óra és a szentmisék után
Szentmisék:
- hétfő, szerda, péntek: 17:00
- kedd, csütörtök: 8:00
- szombat: 8:00 és 17:00 (a vasárnapi olvasmányokkal, magyar nyelven)
- vasárnap: 9:00 (horvát nyelven), 10:30 (magyar nyelven).
Napi útravaló:
Igeliturgikus Naptár
Napi evangélium
Mindennapi imádság a világhálón
Agapé Könyvkiadó - Hitélet folyóirat
Szabadka-Újváros Esperes-kerület többi plébániája:
Támogatóink:
A palicsi római katolikus egyházközség története
Palics legszebb részében, a Split fasor és a sűrű telepítésű fákkal övezett sétány között található Mária, a Világ Királynője tiszteletére emelt kápolna, a Lajčo Budanović püspök utcával párhuzamosan húzódó udvarban pedig Szent Orbán pápa temploma.
Palics település emlékeivel sokkal később találkozunk először, mint magával a tóéval. Az egyik írásos emlék 1462-ben Paly pusztát említi, egy másik, az 1580-82-es esztendőből, tehát a török időkből fennmaradt írásos emlék pedig Pálegyházáról szól. Seregével Savoyai Jenő 1697.IX.28-án letáborozott a tó partján, de mivel nem volt elegendő ivóvíz, csak rövid ideig maradt. A XVII. század végén Marsigli generális is tábort vert itt egységeivel. 1727-ben a Danubius Pannonica Misicus c. művében Szabadka mellé berajzolta a Paligo Palus tavat.
A vikariátus 1933-ban alakult a Szent Péter plébánia területéből. Önálló plébániává 1956.I.1-jén vált. Az anyakönyvet 1933 óta vezetik. Feltételezések szerint a mai egyházközség területén ősi plébánia létezett.
A jelenleg szomszédos szabadkai plébániák, illetve a ludasi plébánia sokkal nagyobb múltra tekint vissza, hiszen a mi területünkön sohasem voltak sűrűn lakott települések. Palics környéke nyaralókkal és gazdasági épületekkel történő beépítése után a pesti Vissy család 1892-ben felépítette a saját temetkezésére előlátott templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Miután a plébánia önállósult, a templom névadója Mária, a Világ Királynője lett. A templomtól (ma: kápolnától) nyugatra a család nyaralója található, amit később Szent Orbán templomává alakítottak át.
Abban az időben a szentmiséket két helyszínen mutatták be: a Mária, Világ Királynője kápolnában, mint kijelölt plébánia-templomban, valamint az egykori Ekonómia Kalot-kápolnájában, amely valójában a Szent Orbán tiszteletére szentelt vikariátus imaháza volt. Időközben, Bertron Ferenc plébánossága ideje alatt tervet dolgoztak ki a meglévő kápolna bővítésére. A szükséges munkálatok kivitelezéséhez már a 40.000 darab tégla is biztosítva volt, de az akkori városi hatóság az építkezést megtiltotta.
Az időközben kialakított imaház a szakrális cselekmények végzéséhez szűkösnek bizonyult, így az 1975-ben Palicsra érkező plébános, Leist József új tervet dolgoz ki a meglévő épület bővítésére. A munkálatokat 1978.VIII.4-én Vianney Szent János, arsi plébános emléknapján kezdték meg, és azokat még ugyanabban az évben be is fejezték. Az oltárt december 23-án Matija Zvekanović püspök szentelte fel.
Jelenlegi külsőjét a templom az egyes években és szakaszokban eszközölt módosítások után nyerte el: így Hódy Ferenc festőművész keresztút-képeinek, az egri művész, Szabó István szobrainak, a jubíleumi 2000. esztendőben pedig a dernyei plébánia-templomból áthozott, 1913-ban Pécsett, az Angster cég által készített orgona felállításával. Ugyanabban az évben a templomban hangosítást, légkondícionáló berendezést, fűtést és a liturgikus cselekmények méltó ünneplését szolgáló más dolgokat szereltek fel.
A vasútállomás mögött álló Szent Orbán-keresztet lebontották, és helyébe újat állítottak fel. A keresztet áthozták a plébánia udvarába. Az említett kereszt helyén a múltban ájtatosságokat végeztek Szent Orbán, a szőlőskertek és gyümölcsösök védőszentje tiszteletére. Az utca nevét, ahol ez a kereszt állt, nemrégen Orbánfalva névre változtatták.
Az említett két templom a gyönyörű fenyőkkel övezett udvarban áll. A mellettük húzódó utca nevét többször is változtatták, így az volt Mária és Stapari utca, most pedig Lajčo Budanović püspök nevét viseli. A Szent Orbán-templomban az erdő metszetét és hangulatát akarja visszaadni a fából faragott oltár, szentségház, szobrok, ambó és keresztkút. A Szűzanya és Szent Lipót fából faragott szobrát a magyarországi papművész, Szabó István készítette.
Palicsnak három búcsúja van:
május 12-e, Szent Lipót napja,
május 25-e, Szent Orbán,
valamint augusztus 22-e, Mária, Világ Királynője, mint a plébánia-templom napja.
A Szabadkai Egyházmegye 1991-ből és 1995-ből származó sematizmusa alapján az egyházközségnek 8.000 hívője van, túlnyomórészt magyarok, ill. horvátok.
A szentmiséket a Szent Orbán-templomban tartják, mely épülethez a plébánia-hivatal és a paplak is hozzátartozik. A kápolnában csak időként tartanak liturgikus szertartásokat, de az az érdeklődők és a magánáhitatot végzők előtt a nap mind a 24 órájában nyitva áll.
Forrás: Szabadkai Egyházmegye honlapja
Grgo KUJUNDŽIĆ